Indiana Jones
Ezt nézd meg!!!
Rajta nem harap.
http://www.youtube.com/watch?v=2BgyhHBoz50
Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (Indiana Jones and the Kingdom of the Crystal Skull) egy 2008-as amerikai kalandfilm Steven Spielberg rendezésében és George Lucas produkciójában.
Az Indiana Jones-sorozat 1957-ben játszódó negyedik része egy idősebb és megfontoltabb főhőst tár a nézők elé, újfent Harrison Ford alakításában, aki szembeszáll a Szovjetuniót képviselő Spalko ügynökkel (Cate Blanchett) a kristálykoponya utáni hajszában. Indy oldalán ott van egykori szeretője, Marion Ravenwood (Karen Allen), régésztársa, Mac (Ray Winstone) és az ifjú Mutt (Shia LaBeouf) is. John Hurt és Jim Broadbent Jones akadémikus társainak szerepében láthatók.
A film fejlesztési gödörben állt már 1989, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag bemutatója óta, mivel Spielberg és Ford tetszését kezdetben nem nyerte el Lucas ötlete a koponyákról mint a cselekmény mozgatórugóiról. Jeb Stuart, Jeffrey Boam, Frank Darabont és Jeff Nathanson forgatókönyvírók mind előálltak egy-egy változattal, mielőtt David Koepp szkriptje mindhárom férfit meggyőzte. A forgatás végül 2007. június 18-án vette kezdetét Új-Mexikó, a Connecticutban található New Haven, Hawaii és a kaliforniai Fresno helyszínein, illetve Los Angeles-i stúdiókban. Hogy megmaradjon a folytatólagosság a korábbi epizódokkal, a stáb túlnyomórészt a hagyományos kaszkadőrmunkára hagyatkozott a számítógép-animációs dublőrök helyett, Janusz Kamiński operatőr pedig tanulmányozta Douglas Slocombe stílusát az első három filmen.
A reklámkampány erősen támaszkodott a közönség nosztalgiájára, így mind a négy filmet magában foglalta. A produkció iránti várakozást fokozta a titoktartás, aminek megszegéséért egy statisztától jogi elégtételt vettek a készítők, míg egy másik férfit a filmmel kapcsolatos különböző dokumentumokat tartalmazó számítógép eltulajdonításáért tartóztattak le. Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága bemutatója világszerte nagyjából egy időben, 2008. május
1957, a nevadai sivatag. Irina Spalko vezetésével szovjet ügynökök konvoja érkezik az 51-es hangárnak nevezett létesítményhez, ahol arra kényszerítik Indiana Jonest, hogy találjon meg nekik egy bizonyos ládát az épületben, ami egy tíz évvel korábban, az új-mexikói Roswell környékén földbe csapódott földönkívüli lény maradványait őrzi. Mikor Jones szökést kísérel meg, régésztársa, George „Mac” McHale elárulja őt, s felfedi előtte, hogy a jól fizető oroszoknak dolgozik. A kalandornak végül sikerül kereket oldania a raktárból. Az egyik keménykötésű orosszal harcolva egy rakétaszánon száguld ki a sivatagba, majd egy atombomba-tesztelő területre téved, ahol a detonációt egy ólommal bevont hűtőgépbe bújva éli túl. Később Jones ráébred, hogy Mac árulása miatt őt is megfigyelés alá vonta az FBI. Visszatér a Marshall Főiskolára, ahol felajánlják neki a felmondást, hogy elkerülje az elbocsátást, ami az ellene folyó nyomozás következménye. Jones elutazni készül, mikor felbukkan egy Mutt Williams nevű fiatalember, aki közli vele, hogy régi kollégájának, Harold Oxley professzornak nyoma veszett Peruban, miután rábukkant egy kristályból készült koponyára.
Peruban Jones és Mutt felfedezik, hogy Oxleyt a bolondokházába zárták, mígnem szovjet katonák elrabolták onnét. Egykori cellájában Indiana nyomokat talál Francisco de Orellana sírjának lelőhelyére vonatkozólag. A konkvisztádor az 1500-as években tűnt el, miközben Akatort, más néven Eldorádót kutatta. Jones megtalálja a kristálykoponyát, amit Oxley rejtett Orellana nyughelyére a Nazca-vonalaknál. A koponya megnyúlt, éppen olyan alakú, amilyennek az őslakosok saját koponyájukat formálták; a szovjetek úgy hiszik, e különleges tárgy földönkívüli életformától származik, s hatalmas szellemi erővel rendelkezik. A kommunisták foglyul ejtik Indyt és Muttot, s táborukba hurcolják őket, ahol szintén túszként tartják a megtébolyult Oxlelyt és Mutt anyját, Marion Ravenwoodot, aki közli Jonesszal, hogy Mutt az ő fia. A négyesfogatnak sikerül megszöknie fogvatartóiktól, akik azonban üldözőbe veszik őket. Katonai járművekkel szelik át a dzsungelt, éles küzdelmet vívva; Jones ártalmatlanítja a legtöbb katonát, Mutt pedig kardpárbajt vív Spalkóval. Dovcsenko ezredest, Spalko jobbkezét és még néhány oroszt óriáshangyák pusztítanak el. Indy, Mutt, Marion, Oxley és Mac, aki elárulja Jones-nak, hogy kettős ügynök, egy vakmerő húzással járművükkel az alant folyó vízbe hajtanak, majd három vízesés után megtalálják Akator templomát. Mind az öten belépnek az ősi építménybe, Mac azonban lopva jeleket hagy az oroszoknak.
Odabenn Jones a koponya segítségével kinyitja a sírkamra bejáratát. Tizenhárom, trónon ülő kristálycsontváz fogadja őket, közülük az egyik hiányzó fejjel. A szovjetek megérkeznek, Mac pedig újfent átveri Jonest, közölvén, hogy hazudott kettős ügynök mivoltáról. Spalko a csontvázra helyezi a koponyát, ami ekkor kommunikálni kezd az emberekkel Oxleyn keresztül, ősi maja dialektusban. Jones úgy fordítja le a szavakat, hogy az idegenek egy nagy ajándékot szeretnének átadni. Spalko követeli a mindentudást, a koponyák pedig a mérhetetlen ismereteket a szemeibe sugározzák, amitől a nő teste rázkódni kezd. Egy párhuzamos dimenzió kapuja nyílik meg a terem plafonján, mialatt Oxley visszanyeri eszét, s elmagyarázza, hogy az idegenek interdimenzionális teremtmények, akik egykor átadták fejlett tudományukat a majáknak. Indy, Mutt, Marion és Oxley kimenekülnek az omladozó templomból, de a kincseket gyűjtögető Mac-et néhány orosz katonával együtt magába szippantja a portál. A tíz csontváz egyetlen idegen lénnyé formálódik, ami tovább áramoltatja a tudást Spalkóba. Mindez azonban felemészti az ügynököt, s teste semmivé lesz, porait pedig magába vonzza az örvénylő átjáró. A templom a földdel válik egyenlővé, s egy hatalmas repülő csészealj emelkedik ki belőle, majd egy szempillantás alatt eltűnik.
Hazaérve Jones dékánsegéd lesz a főiskolán és feleségül veszi Mariont.
Cate Blanchett
mint Irina Spalko (magyar hangja Für Anikó
Alan Dale Ross tábornok szerepében tűnik fel, aki tisztázza Indianát az új-mexikói incidenst követően. Andrew Divoff és Pavel Licsnikoff orosz katonákat alakítanak. Spielberg az orosz nyelvet beszélő színészeket szerződtetett az orosz katonák szerepére, hogy akcentusuk autentikus legyen. Dmitrij Diatcsenko játssza Spalko jobbkezét, aki megvív Jonesszal a Marshall College-on. Diatcsenko 110 kiló fölé edzette súlyát, hogy fenyegetőbb legyen a megjelenése. Szerepe eredetileg csak tíz napnyi forgatást igényelt volna, azonban az összecsapás-jelenet forgatása közben Ford véletlenül megütötte az állát, s Spielbergnek megtetszett Diatcsenko mókás reakciója, így megnövelte munkáját három hónapnyira.
Sean Connery visszautasította a cameo-megjelenést idősebb Henry Jonesként, mivel élvezi a nyugdíjaslétet. Lucas azt állította utólag, jobb is, hogy Connery nem bukkan fel rövid időre, mert a közönséget csalódás érné, ha nem folyna bele a film kalandjaiba a továbbiakban. Ford tréfálkozva megjegyezte, „Elég öreg vagyok hozzá, hogy ebben én játsszam az apámat is.”
Az 1970-es évek végén George Lucas és Steven Spielbeg öt Indiana Jones-filmről szóló szerződést írt alá a Paramount Picturesszel. Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag 1989-es bemutatóját követően Lucas a befejezés mellett döntött, mivel nem jutott eszébe olyan alapötlet, ami megfelelő lehetett volna egy következő részhez, azonban kijelentette, ha egyszer akadna ilyen, s mindhármójuk (Fordot is beleértve) tetszését elnyerné, fontolóra venné a negyedik filmet.
A hosszú szünet alatt Harrison Ford idősebb lett, ami azt jelentette, hogy az alkotóknak új megközelítést és környezetet kellett alkalmazniuk. A Republic Pictures 1930-as évekbeli sorozatai előtti tisztelgés helyett a filmnek egy 1950-es évekbeli B-filmre kellett emlékeztetnie. Lucas kedvence abból az időszakból a Tiltott bolygó. 1992-ben Jeb Stuart dolgozott a forgatókönyvön, míg Az utolsó kereszteslovagot jegyző Jeffrey Boam három évvel később írt egy vázlatot. Spielberg és Ford érdeklődését azonban nem keltette fel a földönkívüli megszállók nyílt megjelenítése, így a fejlesztés megtorpant, mikor Lucas a Star Wars-előzményeken kezdett dolgozni. „Ilyen Steve Spielberg-moziban én nem leszek benne”, közölte Ford Lucasszal.
Indiana Jones and the Saucer Men from Mars forgatókönyv Jeb Stuart tollából, 1995. február 20-áról:
Az eredeti szkript prológusa 1949-ben, Borneóban játszódik, amikor is Indiana megkéri Dr. Elaine McGregor kezét, miután kalózokkal számolt le. A nő otthagyja az oltárnál, mivel a kormány a segítségét kéri egy idegen eredetű, egyiptomi, maja és szanszkrit írással borított henger dekódolásában Új-Mexikóban. Indiana követi menyasszonyát, miközben oroszokkal és földönkívüliekkel küzd meg a hengerért.
A forgatókönyvben helyet kaptak marabunta hangyák és egy rakétaszános verekedés is, illetve az, hogy Indiana úgy él túl egy atomrobbanást, hogy hűtőbe zárja magát; tetőpontként pedig megütközik az amerikai hadsereg a repülő csészealjakkal. Idősebb Henry Jones, Picúr, Sallah, Marion és Willie mind felbukkannak Indiana és Elaine esüvőjén. Indiana mindemellett az OSS korábbi ezredeseként szerepel.
Lucast akkor kezdte érdekelni a kristálykoponya témaköre, mikor Az ifjú Indiana Jones kalandjain dolgozott, s szerette is volna szerepeltetni a sorozat törölt harmadik évadának egy részében; ugyanannyira érdekfeszítőnek vélte, mint a szövetség ládáját. Max McCoy író később beleszőtte a kristálykoponya-mítoszt négy Indiana Jones-regényébe, míg a Disney Indiana Jones Adventure: Temple of the Crystal Skull vidámparki attrakciója 2001-ben nyílt meg Tokióban. A koponyákat övező egyes hiedelmek szerint földönkívüliek alkották őket (egy 1906-ban, Mexikóban talált kvarckoponya utal ilyesmire), vagy Atlantisz népe, vagy a Belső Föld lakói (előbbi legendabeli civilizáció szerepelt egy Indiana Jones-videojátékban, utóbbi pedig McCoy egyik könyvében).
2000-re Spielberg személyes érdeklődése is új erőre kapott fia kérdése által, hogy mikor kerül a mozikba a következő Indiana Jones-film. Ugyanebben az évben Ford, Lucas, Spielberg, Frank Marshall és Kathleen Kennedy találkozott az Amerikai Filmintézet Ford tiszteletére adott rendezvényén, s úgy határoztak, ismét élvezni akarják egy Indiana Jones-film készítését: Spielberg emellett kikapcsolódásnak fogta fel a visszatérést a sorozathoz a több komoly témájú filmje után. M. Night Shyamalant kérték fel a forgatókönyv megírására, s 2002-es forgatást céloztak meg, azonban Shyamalan túl nagy tehernek érezte folytatást írni az általa nagyon kedvelt Az elveszett frigyláda fosztogatóihoz, s azt állította, nehéz lenne számára Fordot, Spielberget és Lucast is megnyerni. Végül nem nyújtott át tényleges szkriptet. Ezt követően Stephen Gaghant és Tom Stoppardot is megkeresték, de végül a már eltervezett címmel 2002 májusában Frank Darabontot bízták meg, aki korábban már dolgozott Az ifjú Indiana Jones kalandjain.
Darabont forgatókönyve az 1950-es években játszódott, megmaradt nácikkal Jones nyomában. Visszatért Marion Ravenwood is, de Indy fia nem szerepelt benne, ellentétben a pletykákkal. 2002 decemberében, Spielberg bejelentette, hogy két filmet tervez leforgatni, mielőtt 2004-ben belevág az Indiana Jones 4-be, 2005-ös bemutatóra. Noha tetszett neki a szkript, Lucas 2004 februárjában elutasította. Ő és Spielberg belátták, hogy az '50-es évekbeli színtérben nem lehet figyelmen kívül hagyni a hidegháborút, s az oroszok sokkal hihetőbb ellenségek lennének. A rendező úgy érezte, nem tudna viccelődni a nácikkal a Schindler listáját követően, s Ford szerint is „A nácikat már teljesen kifacsartuk.” Lucas úgy hallotta, hogy Joszif Sztálint magát is érdekelték a kristálykoponyák.
2004 októberében Jeff Nathanson kapta a lehetőséget, hogy új vázlatot vessen papírra, amit 1949 környékére helyezett el időben. Az egy évvel később elkészült szkriptet David Koepp kapta meg. 2006 beköszöntével Ford kinyilatkoztatta, hogy ha a film nem készül el 2008-ra, akkor az alkotóknak el kellene vetniük az ötletet úgy, ahogy van. Spielberg azonban megerősítette, hogy az Indiana Jones 4 a következő filmje: „az édes desszert, amelyet azoknak adok, akiknek meg kellett rágnia a keserű gyógynövényeket, amiket a Münchenben használtam”. Koepp végigmérte az összes korábbi forgatókönyvváltozatot, s megtartotta belőlük azt, amit jó elképzelésnek vélt, például Mutt szerepét. A kristálykoponya már adott volt mint a cselekmény központi eleme. Koepp igyekezett elkerülni, hogy „rajongói forgatókönyvet” írjon, vagyis hogy tele legyen zsúfolva utalásokkal a korábbi filmekre. Kevésbé sötétre próbálta formálni, mint A végzet templomát, mégis kevésbé komikusra, mint Az utolsó kereszteslovagot, az első rész egyensúlyát szem előtt tartva. Frank Marshall nem értett egyet vele, mivel úgy vélte, a film hangvétele közelebb áll a harmadik részéhez. Koepp kikérte a frigyláda forgatókönyvírója, Lawrence Kasdan tanácsát is a film „érzelmes párbeszédeihez”.
Az előző részektől eltérően, Spilberg kizárólag az Egyesült Államokban vette fel a filmet, mivel nem akart távol lenni családjától. A forgatás 2007. június 18-án vette kezdetét az új-mexikói Demingben. Egy az Indiana Jones képzeletbeli munkahelyén, a Marshall College-on játszódó, nagyszabású üldözési jelenetet június 26. és július 7. között rögzítettek a Yale Egyetemen, a Connecticut államban fekvő New Havenben (ahol Spielberg Theo fia tanul).
Ezt követően a perui dzsungel jelenetei kerültek sorra Hilón, Hawaii második legnagyobb városában, s egészen augusztusig itt folyt a munka. A Waterworld óta A kristálykoponya királysága a legnagyobb film, amit az államban forgattak, s a becslések szerint 22 és 45 millió dollár közötti összeggel járult hozzá a helyi gazdasághoz. Egy érkező hurrikán miatt Spielberg nem tudott felvenni egy vízesésnél tervezett küzdelmet, ezért a másodstábot Brazíliába küldte, hogy felvételeket készítsenek az Iguazú-vízesésről, amiket aztán digitálisan beépítettek a Universal stúdióiban felvett harcba.
A film felét tervezték a következő öt Los Angeles-i stúdióban rögzíteni: Downey, Sony, Warner Bros., Paramount és Universal. 2007. október 11-én a stáb a Kalifornia állambeli Fresnóba költözött, ahol a Chandler Field a Mexikóvárosi nemzetközi repteret helyettesítette. Miután október 12-én végeztek a Chandler reptérről és egy DC-3-asról készített légifelvételekkel, a forgatás véget ért. Noha Spielberg az első vágást megnézve úgy találta, nincs szükség pótfelvételekre, végül mégis sor került ilyenre 2008. február 29-én, Pasadenában, Kaliforniában.
Spielberg és Janusz Kamiński, aki a rendező állandó operatőre az 1993-as Schindler listája óta, újranézték a korábbi részeket, hogy tanulmányozzák Douglas Slocombe, az eredeti operatőr stílusát. „Nem akartam, hogy Janusz modernizáljon és a 21. századba hozzon minket,” magyarázta Spielberg. „Továbbra is olyan megvilágítási stílust akartam, ami nem tér el Doug Slocombe munkájától, ami azt jelentette, hogy Janusznak és nekem is túl kellett lépnünk büszkeségünkön. Janusznak igazodnia kellett egy másik operatőr elképzeléseihez, nekem pedig egy fiatalabb rendezőhöz, akitől továbbálltam az elmúlt közel két évtizedben.” Spielberg el akarta kerülni az akciójelenetek gyorsvágását is, inkább a forgatókönyvre, mint a gyors iramra támaszkodva, s 2002-ben megerősítette, hogy nem szándékozik digitálisan forgatni a filmet, olyan formátumon, amit Lucas magáévá tett utóbbi munkáiban. Lucas szerint az új film, „Úgy néz ki, mintha három évvel Az utolsó kereszteslovag után készült volna. Az emberek, a kinézete, minden. Sosem mondanád meg, hogy 20 év telt el a két forgatás között.”
2004 végén, a Világok harca forgatása alatt Spielberg találkozott Vic Armstrong kaszkadőr-koordinátorral, aki Ford dublőre volt az első három filmben, hogy megbeszéljen vele három akciójelenetet, amit elképzelt. Azonban A kristálykoponya királysága forgatása idején Armstrong éppen A múmia: A sárkánycsászár sírja című filmen dolgozott, így helyette Dan Bradley-t kérték fel a feladatra. Bradley és Spielberg previzualizációs anyagot használtak minden akciójelenethez, kivéve a Marshall College-i motorbiciklis üldözést, mivel ennek ötlete az animátorok munkájának befejezte után merült fel. Bradley így hagyományos sztoribordokat rajzolt, s szabad kezet kapott a dramaturgiája megalkotásában, akárcsak Michael D. Moore másodstáb-rendező Az elveszett frigyláda fosztogatói esetében a furgonos üldözés felvételekor.
Frank Marshall 2003-ban nyilatkozta azt, hogy a film kevésbé fog a CGI-re támaszkodni, mint inkább a hagyományos speciális effektekre és kaszkadőrmunkára, s így következetes lesz a trilógiával. Ezen kijelentését a producer 2006-ban megismételte. A forgatás alatt Spielberg elmondta, hogy számítógép alkotta képeket alapvetően a hátterekhez használnak, amik a film képeinek harminc százalékát teszik ki. A film maga csak „párszáz” effekt-felvételt tartalmaz. Spielberg kezdetben azt akarta, hogy az ecsetvonások látszódjanak a díszleteken, hogy egybevágjon az előző részek effektjeivel, de ezt végül mégis elvetette. Szintén CGI-t használtak a kaszkadőrjeleneteknél a színészek tartóköteleinek eltávolításához (például mikor Indiana egy lámpán leng ostorával). Időzített robbanóanyagot alkalmaztak ahhoz a szekvenciához, melyben Indiana áthajt a falon egy furgonnal; a felvétel meglehetősen veszélyesnek bizonyult, mivel az egyik robbanószer nem lépett működésbe és a Ford melletti ülőhelyen landolt.
Ben Burtt, a korábbi epizódok hangeffektekért felelős szakembere, illetve Az ifjú Indiana Jones kalandjai egyik vágója és rendezője 2005-ben elhagyta a Lucasfilmet, azonban az új Indiana Jones-filmre visszatért, amit így indokolt: „Annyira szeretem a karaktert és a sorozatot, hogy muszáj hogy részese legyek A kristálykoponyának.”
John Williams 2007 októberében kezdett el dolgozni a kísérőzenén; a tíz napot igénybevevő felvételek 2008. március 6-án fejeződtek be a Sony Pictures Studiosban. A filmzenében hallgató a kontinuum hangszer is, amit gyakrabban használnak hangeffektekhez, mint zenéhez. A Concord Music Group 2008. május 20-án dobja piacra az albumot.
Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága első vetítése 2008. május 18-án volt a cannes-i filmfesztiválon, majd világszerte a mozikba került május 22-én. Az 1982-es E. T. – a földönkívüli óta ez az első Spielberg-film, melynek premierje Cannes-ban kapott helyet. Az Egyesült Államokban több mint 4200 filmszínház tűzte műsorára, s világszerte 25 nyelvre szinkronizálták, köztük magyarul is. Több mint 12 ezer kópia került forgalomba, ami a Paramount történetében a legnagyobb ilyen számadat. Annak ellenére, hogy Spielberg ragaszkodik hozzá, hogy filmjei csak hagyományos módon kerüljenek a mozikba, a Paramount úgy döntött, digitális felszereltségű filmszínházakban is játszani fogják, azon elképzelés részeként, melynek keretében 10 ezer amerikai mozit igyekeznek a formátumra kompatibilissé tenni.